A 2023 végéhez hasonlóan a lakáspiacot idén egy pozitív lendület jellemzi a makrogazdasági javulásának köszönhetően – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója sajtótájékoztatójában.
A pozitív tényezők kedvezően hatnak a piaci aktivitásra
Az igazgató a MNB Lakáspiaci Jelentését mutatta be, mely során kiemelte, hogy tavaly a negyedik negyedévben a foglalkoztatottság historikusan magas szinten alakult, és a bruttó bérek kétszámjegyű növekedése mellett az infláció visszaszorításával a reáljövedelmek is emelkedő pályára álltak. A javuló fogyasztói bizalom, a kedvezőbb hitelkondíciók és a 2024-től elérhető megújult otthonteremtési támogatások pozitívan hatnak a lakáspiaci aktivitásra.
2023-ban 124 ezer ingatlan adásvétel történt, ez a szám pedig 20 százalékkal marad el az egy évvel korábbi értéktől.
Míg tavaly év elején rendkívül alacsony szintre süllyedt, addig a negyedik negyedévre már újra emelkedett a tranzakciók száma, ez a kedvező folyamat pedig 2024 elején is kitartott. Idén az év első három hónapjában – éves összevetésben – Budapesten 55, a vármegyei jogú városokban 41, a falusi csok településein 10, míg országos átlagban 30 százalékkal nőtt az ingatlan adásvételek száma.
Az MNB igazgatója hozzátette, hogy 2023-ban országos szinten 5,8 százalékos, míg Budapesten 3,4 százalékos áremelkedést tapasztaltak. Ez a pozitív árdinamika idén az év elején is folytatódott: országosan 7,2, Budapesten pedig 6,1 százalékra gyorsult az éves árváltozás.
Az újlakás piac helyzete
Idén az év elején a fővárosban meghaladta az 1300-at az eladott újonnan épült lakások száma, ami éves összehasonlításban – a tavalyi alacsony bázis miatt – több mint 80 százalékos emelkedés. Ennek a megugró keresletnek is köszönhetően 2024 első negyedévének a végén a fővárosi újépítésű lakások négyzetméterára megközelítette az 1,5 millió forintot, ami csaknem 3 százalékos éves áremelkedésnek felel meg.
Az év első három hónapjában a kihelyezett lakáshitelek volumene több mint a duplájára emelkedett az egy évvel korábbinak, amikor is az elmúlt évek legalacsonyabb hitelkihelyezése történt. Ezzel együtt ismét emelkedni kezdett a hitelből történő lakásvásárlások aránya, ami idén márciusra 37 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 29 százalékkal.
Az MNB igazgatója a CSOK pluszról megállapította, hogy miközben a régi programokban az új lakás vásárlására, építésére nyújtott hitelek súlya volt magasabb, addig most a CSOK pluszban folyósított hitelek 86 százalékát használt lakás vásárlására fordítják az érintettek.
Gyermekvállaláshoz kötött a CSOK plusz program – mondta Nagy Tamás – azon családok, akik új gyermeket nem vállalnak, ebben a tekintetben kiszorulnak a programból. Az utóbbi családok körében emiatt úgy látja, hogy érdemben romlott a lakásvásárlás lehetősége, hiszen ők vagy nem, vagy csak magasabb hitel kifeszítettség mellett tudnak lakást venni lakáshitel segítségével.
Otthonfelújítási program indul júniustól
Az 1990 előtt épült családi házak energiafogyasztásának csökkentését célozza az új támogatás. A programba bevont ingatlanok – az MNB vizsgálatai alapján – nagy arányban találhatóak Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Tolna vármegyében, ezért vélhetően ezekről a területekről többen veszik majd igénye a programot.
Az építőipar termelés – az igazgató értékelés szerint – továbbra is kismértékű visszaesést mutat, ugyanakkor idén 15-16 ezer új lakás épülhet – ez mintegy 16 százalékos visszaesés tavalyhoz képest.
Forrás: MTI